Odilon Redon és Alfred Kubin párhuzamos világa
A művészet történetében ritkán találkozik két olyan alkotó, akik különböző korokban, mégis annyira hasonló szellemi térben mozognak, mint Odilon Redon és Alfred Kubin.
Két művész, két nemzedék, két temperamentum – de ugyanaz az irány: befelé.
Nem a valóságot akarták megfesteni, hanem azt, amit a valóság csak elindít bennünk: az álmot, a gondolatot, a látomást.
Egy korszak, ami a lélek felé fordult
Redon a 19. század második felének Franciaországában élt, abban a korban, amikor az impresszionizmus a látvány fényét kereste. Ő ezzel szemben a lélek fényét kutatta.
Művei – különösen sötét tónusú litográfiái, majd későbbi, színes pasztelljei – a tudattalan csendes, szimbolikus világát mutatják.
Alfred Kubin néhány évtizeddel később, a századforduló Ausztriájában alkotott, már a pszichológia és az expresszionizmus árnyékában. Nála a belső világ nemcsak titokzatos, hanem nyugtalanító is: a szorongás, a halál, a kiszolgáltatottság mind új arcot kapnak.
Míg Redon képei a belső csöndet, Kubiné a belső zajt ábrázolják – együtt nézve őket, mintha ugyanannak az álomnak két végpontját látnánk.
A látomás vizuális nyelve – formák és érzések
Mindkettejük művészetét áthatja az álom logikája: nem a tárgy az érdekes, hanem az, amit a forma mögött érzünk. Redon „noirs” korszakának litográfiái – köztük a híres The Egg (A tojás, 1885) és az Everywhere Eyeballs Aflame (Mindenütt lángoló szemek) – nem konkrét történeteket mesélnek, hanem belső állapotokat jelenítenek meg.
A The Egg sejtelmesen egyszerű: egy tojásban megbúvó tekintet figyel vissza ránk. Ez a kép mintha a születés és a tudat pillanatát ragadná meg. A Everywhere Eyeballs Aflame ezzel szemben robbanásszerű látomás – a figyelő, mindent látó szemek apokaliptikus világát idézi.
E két mű tökéletesen példázza Redon művészetének kettősségét: az álom gyengédsége és a látomás félelme ugyanabból a forrásból fakad.
Kubin hasonlóképp a belső valóságot fordítja képpé – nála a formák keményebbek, a fény-árnyék kontraszt erősebb. Az ő vonalai nem ringatnak, hanem felráznak. A The Other Side illusztrációi, vagy a Dreams sorozat tusrajzai a lélek mély, ösztönös rétegeit mutatják meg – azt, amit Redon még fátyolosan érzékeltetett.
Miért érdemes őket együtt nézni
Redon és Kubin művészete összetartozik, mert kiegészíti egymást.
Redon az ember belső fényét, Kubin annak árnyékát festette meg.
Együtt mutatják meg, hogy a művészet nem csupán ábrázolás, hanem pszichológiai tér, ahol a néző saját érzései is képpé válnak. Ha egymás mellé helyezzük Redon lebegő, álomszerű figuráit és Kubin nyugtalan tusrajzait, rájövünk: ugyanazt a kérdést teszik fel más nyelven.
Mi az, amit látunk, és mi az, ami bennünk lát?
Redon ma – újra felfedezve
Odilon Redon munkái ma is meglepően kortársak.
A The Egg és az Everywhere Eyeballs Aflame ma már nemcsak múzeumi falakon, hanem inspirációként, design-elemként is visszatérnek – például egyedi művészeti mintáink között is megtalálhatók. Ahogy a művész látomása kibontakozott a 19. század végén, úgy éled újra ma is új médiumokban és felületeken. (Webshopunkban jelenleg Redon néhány ikonikus munkája elérhető, és hamarosan további művek is bővítik a kollekciót.)
Redon és Kubin látomásai nem a múlt részei, hanem az emberi lélek örök tükrei.
A művészet lehet egyszerre álom és diagnózis – egyszerre gyógyító és felkavaró.